Egy illúzió foglyai
Verseimmel ékesítettelek,
Lassan fűztem őket életed gubancos fonalára,
Maradandóbb emléket - mástól - úgysem kaphattál volna.
Diadémom egyszerű - nem ragyog -
Mert, hogy csak papíron igaz sorok, ha megőrzöd - benne -
Magadat őrzöd - mestere én - te aranya, ékköve.
Láttunk álmot aranybronz napfényben,
Szándékom törékeny vágya-álma - már cserepekre hullt,
Már többé írni nem akarok neked - látod így elmúlt.
Nemrég - még versekbe öltöztettelek,
/Még érzem bronztested-élvezet-ízét idegeimben /
De, már nem kívánlak újra úgy! Idegen lettél bennem!
/Öled-selymét hányszor járta be kezem,
Tett-vágya forróságát, hogy ontotta a tenyerembe.../
Ki kell öntselek magamból - ne légy többé verseimben.
Több maszkot nem hordott nő - úgy mint te.
Érzelmetlen öleléssel - csak hiúságod ölelt át.
Zabálva keserűséget - fényeztem tested glóriáját.
Sok volt „cinkosod” mindtől elmentél !
S tőlem? Én vagyok meg nem is - könyvek közé bepréselve
Te is itt vagy velem - a versekben - nálam elrejtőzve.
Igy valahogy , együtt /?/ ! Külön-külön.
Hiúságod ajándékát - már tőlem is visszavetted
Egy illúzió tart össze - benne magadat szereted!
Már verseimmel sem ékesíthetlek!
Hogy játszhatnék dalokat, fagyott szívem kőorgonáján?
Pegázusom már nem nyargal feléd, meghalt benned a Múzsám.
Holt karmok között
Te elengedtél - hát, én is elengedtelek.
De, mint valami finom- zsákmányt tartó
Láthatatlan saskarmok bele -
kapaszkodtunk - akaratlan - egymásba, bár
rég meg sem érintettelek.
A távot kérted - szótlan - hát megadtam neked.
A kéj szuper-intelligenciája
veled - már rég halott...de hiszed,
hogy a holt karmok el nem ernyedhetnek, mert
lélek-húsunkba mélyedtek ? !
Összefogva, markolva - belénk merevedtek ,
a hályog- szemű mozdulatlanságba !
Holtan tartva össze - el nem enyésznek,
mert a Parnasszuszon - ott , kérnek s kapnak helyet
az „ erénytelen erények „ ! !
Megkötöző emlékképek - színes sorokban,
úgy mint, azok a gondolat-saskörmök -
tartanak ily erősen eggyé fogva !
El nem eresztve - mert belevéste agyunkba -
az élményt - szét nem rombolva.
KULTÚR-TREND MA
TV. NYOMOM A GOMBOKAT- JÓ MŰSORT KERESEK - DE NINCS MÁS
CSAK ROBBANTÁS, GYILOK ÉS VÉR, TŰZ, KÉZIFEGYVER ROPOGÁS
NEM KELL - ÚGY LÁTSZIK KONZERVATIV VAGYOK - EMBERLÉNYEGŰ.
AZ EMBER ÚGY TAPOGAT, MINT VAKREMÉNYŰ ÉJ - MERRE VIRRAD
MOST MINDENÜTT JELZŐFÉNYTELEN, CÉLTALAN ÜRESSÉG ARAT
HÁLYOGOT SZÓR A TREND A JÓLLÁTÓK SZEMEIBE. DERŰ
HA AGYÁBAN RAKTÁROZOTT TÜKÖRKÉPEK JELENNEK MEG. ÉG
A CÉLTALANSÁG - TAROL A TV-RÉM - SÖTÉT KULTÚRSZEMÉT
CSAK HISZIK HOGY DRÁGA OKOSSÁGAIK VANNAK NÁLUK AZ ÉSZ
VALÓ BŰN, MERT CSAK SZENNYBŐL TUD FAKASZTANI ARANYHEGYET MA
IS A TÖRVÉNY, CSAK AZ IGAZSÁG ÁRNYÉKA - BARLANG IDOLMA -
CÉL HITES IGAZLÁTÓKBA MOST ,, FARKASVAKSÁG ,, KÖLTÖZZÉK
.
,, TÖKÉLYT VETNEK ,, DE VALAMI RÚT-SATNYÁT - TORZÓT ARATNAK
A ,, PÉNZESZSÁKOK VADORZÓI ,, - MŰVELNEK A PÉNZZEL ,, CSODÁKAT ,,
HAMIS TRÜKKÖK - ,,ISTENT- UTÁNZÓ,, KÁPRÁZATOT SZÓRJÁK. MERT HA
ÜVEGGYÖNGY CSILLAN - TÁG SZEMMEL - GYERMEK-MŰVELTSÉGŰ FÉLVADAK
CSODÁLJÁK AZ AMORF-VILÁGU SZEMÉT ALKOTÁSAIKAT
OTT AHOL A KULTÚRA HELYETT - MEGCSAP - BŰZLIK A PÉNZ SZAGA.
AJÁNLOM AZ OLDALT
